Vianoce v múzeu




Kalendárium 2018

Fond na podporu umenia

1318-2018 700 rokov prvej písomnej správy Levický hrad

        
        
 
MEDIÁLNI PARTNERI:

LEVICKÁ TELEVÍZIA

LEVICEONLINE

SLOVENSKÁ BRÁNA

MY TÝŽDEŇ NA POHRONÍ

POKLADY KRAJA:

Poklady kraja

A LÉVAI VÁR TÖRTÉNETÉBŐL
Léva város legrégibb építészeti emléke emléke, s egyben a város éke a kővár, a 13. század végén épült. Arról, hogy pontosan melyik évben épült, sajnos nem maradt ránk semmilyen írásos emlék.Tudjuk azonban, hogy építése helyéül katonai szempontból előnyös, jól védett helyet választottak a Selmeci hegység utolsó nyúlványán. A várból a környező területre kitűnő kilátás nyílt, s a körülötte levő mocsaras terep megnehezítette a megközelítését.
Első ismert tulajdonosa Trencsényi Csák Máté volt. 1318-ból származik az első írásos emlék, amely említi a várat és kistapolcsányi Gyula comest, aki a vár kastellánja és Csák Máté híve volt. Csák Máté halála után, 1321-től a vár királyi tulajdonba került. Az uralkodó, Károly Róbert 1321. augusztus 21. és 29. között a várban tartózkodott,s a várat és a hozzá tartozó uradalmat feleségének, Erzsébetnek ajándékozta. A várnagy Bechei Imre lett, aki egyben ellátta az ispáni teendőket is.
Az egyre erősödő vár alá egyre több lakó költözött a környező falvakból, így a 14. század folyamán létrejött Új- és Nagy Léva, melyek a lévai várhoz tartoztak. Fontosságát az is bizonyítja, hogy Nagy Lajos ide hívta össze a nádori gyűléseket.
1388-ban Luxemburgi Zsigmond a várat valamint a hozzá tartozó uradalmat Sárai Lászlónak ajándékozta, akinek Péter fia már használta a Lévai előnevet, később a Lévai Cseh – nevet. A király hű alattvalója volt, számos fontos hivatalt töltött be Zsigmod udvarában, s harcolt a husziták ellen is. A várat örökösei másfél évszázadon keresztül bírták. Az utolsó Lévai, János 1553-ban halt meg utódok nélkül, így a vár újra királyi birtokká vált.
1434-ből származó feljegyzés szerint a várban tüz ütött ki, mely során elpusztult a levéltár, s benne a földesurak kiváltságlevelei és más értékei.
A 16. században a vár a törökellenes harc egyik központjává vált. 1543-tól a 15 törökellenes végvár egyike lett. A törökök 1544-ben próbálták először elfoglalni, de ezt a támadást sikeresen kivédték a lévai vitézek. Balassa Menyhért kapitány vezetése alatt a törököket kizavarták a városkapun keresztül (ma a malommal szemben található).
1560-ban a várat a hozzá tartozó uradalommal együtt, az egri hős, Dobó István kapta meg, aki a várudvarban fölépítette a reneszánsz kastélyt, melynek munkálatait fia, Ferenc fejezte be. Halála után Dobó István unokájának, Zsófiának férje – Kollonich Sigfrid lett a vár ura, aki jelentős vagyont áldozott javítására, valamint a várőrség zsoldjának fizetésére. Annyira eladósodott, hogy halála után nem akadt senki, aki adósságait kifizette volna, így a kor szokása szerint, temetetlen teste évekig feküdt a vár egyik termében. 1638-ban III. Ferdinánd tudomást szerzett az esetről, s az ő parancsára temették felesége mellé a szent Mihály templom kriptájába, az éj leple alatt, pap nélkül.
Az erősödő török támadások meggyorsították a vár felújításának fontosságát.1635-ben olasz fortifikációs rendszer alapján átépítették : a várárkot feltöltötték vízzel, felvonóhidat és ágyúbástyákat építettek. A 17. század hatvanas éveiben a török támadások nem kerülték el a várat, sem a környező falvakat. 1663. november 2.-án Bartakovich Gáspár kapitányhelyettes, átadta a várat harc nélkül az ellenségnek. A vár kapitánya Csatra Patra Ali pasa lett. Hogy milyen volt a vár ebben az időben, azt Evliya Cselebi, török utazó a következőképpen írta le: „A lévai vár olyan építmény, amelyet érdemes megnézni. A belsővár kicsiny. A négyzet alapú kőépítmény kerületén

Fotóalbum megtekintése Lévai vár - fotóalbum
© 2006-2017, Pavol Szénási, Levice, pasz@misung.sk       Počet návštevníkov od 1.1.2008: